Award!! :D

Te jó ég!!Kaptam egy díjat a blogra!!Köszönöm szépen Orsi Székely-nek!!!Nem igazán tudom,hogy ilyenkor mit kell tenni..ebben még új vagyok.Hát kirakom a díjat,hogy mindenki láthassa! :P Még egyszer nagyon szépen köszönöm! :D

Chapter 5.

És akkor itt az 5.!!Sok-sok komit szeretnéék!Ne felejtsétek min.3komi után jön az új rész!! :D Jó olvasást! :d xxx







Az embereknek érzéseik vannak.Nap,mint nap történik velük valami,ami érzéseket vált ki belőlük.Az érzelemnek nem lehet parancsolni.Ha boldogak,szomorúak,mérgesek vagy szerelmesek ha szeretnék kimutatják,ha nem nem.(Ez nem ugyan az,mint a parancsolás.)De van egy kivétel aki akarata ellenére megmutatja érzelmeit,de nem akárhogy.

2001 nyara

-Te mit festesz?-kérdeztem Harrytől,miközben kreatívkodtunk.
-Fákat,virágokat és téged meg magamat ahogy a fűben játszunk.Te?
-Én egy csillámos pónit! :)
-Jaj,ti lányok!Csak a rózsaszín pónis,barbie-s dolgokra bírtok gondolni!
-Nem is igaz!-kiálltam magamért,a lányokért,amikor véletlenül összefestettem Harry arcát pink festékkel.
-Szóval ez harcot jelent!-kiáltotta és "civakodni" kezdtünk a festékes ecsetekkel.
Mindenünk maszatos lett.Vicces volt. :) Bejött Anne a szobába,megállt és  meglepődve,kicsit mérgesen nézett ránk,majd felkacagott.
-Na,akkor gyorsan indulás megmosakodni és tiszta ruhát venni!
Rohantunk a fürdőszobába.Mindenhol festékesek voltunk,ezért jó sok szappant kellett használnunk.Nagyon élveztük az egészet,bolondoztunk.
-Juj,de színes az arcod!-mondtam,miközben mostam Harry pofiját.-És hogy fénylik!De mitől?
-Hát,gondolom összecsillámoztál a pónis ecseteddel-felnevetett.
-De én nem is arany festékkel festettem,nincs is olyan színünk.-egyre jobban dörzsöltem Hazza arcát,de nem kopott le a fényesség.
-Aúú..ez már fáj!
-Bocsi..
Végül eltűnt Harry arcáról az arany szín,befejeztük a mosakodást,aztán leülltünk a nappaliban lévő kanapéra mesét nézni a TV-ben.Nem vettük észre és Gemma a hátunk mögé osont,majd megijesztette Harryt.Sikított egy nagyot,mert megrémült.
-Harry,kék a fejed!-suttogtam.
-Micsoda?Nem jött le a festék?
-Az lejött,de ez nem kosz.Menjünk fel a szobádba,kitaláljuk mi lehet ez!
Felmentünk a lépcsőn és bezártuk az ajtót.Az interneten rákerestünk,hogy 'kék arc'./xd/ Olyanokat találtunk,hogy a hupikék törpikéknek kék arcuk van stb.De felfedeztünk egy érdekes cikket. "Minden szín jelent valamit,mindegyik egy érzelem színe.Az arany a boldogságé;a kék az ijedtségé,félelemé;a vörös a haragé;a sárga a féltékenységé;a rózsaszín a szerelemé és a zöld a szomorúságé.De persze több szín és több érzelem létezik..."
-Érzések,színek..Emlékszel mikor a 7.szülinapunkon leesett egy hullócsillag és azt mondta neked a benne lakozó tündér,hogy ' Az érzéseknek nem parancsolhatsz!'? Az arany a boldogság,a kék az ijedtség..Úristen!Az angyal neked ezt a képességet adta!Az érzelem kimutatása színekben,mert Anne és Des nem tudják mikor vagy szomorú,nem tudják megoldani a problémát ha baj van.A tündér így próbált neked segíteni.De..akkor mi az én képességem?Lehet,hogy nincs is?
-Figyelj London!Ezt az egészet nem kéne elmondani anyáéknak!
-Pont ez a baj.Ezért adta a lány ezt az erőt.El kell mondanunk!
Harry végül beleegyezett,lementünk és mindent elmondtunk Anne-nek.Büszke volt ránk.
Hazamentem a szomszéd házba ebédelni,gyorsan megettem az ennivalót és felmentem a szobámba.Az én ablakom és a Harryé pont szembe néz egymással.Az ablakon keresztül szoktunk beszélgetni,levelezni.Szóval felmentem a szobámba,hogy beszélgessek Harryvel,mikor ránéztem az asztalomra és egy különleges ajándék állt ott nekem címezve.

Chapter 4.

Sziasztok!Sajnos most sokáig nem tudtam írni új részt...De megígértem,hogy hozok legalább 3 részt,de attól még mindegyik alá kérek szépen min.3komit!Már tudjátok,hogy az egész történet nagyon mesés,varázslatos, olyan dolgok vannak benne ,amik a való életben nem történhetnek meg.Ebből a részből sem maradtak ki ezek! ;)És ne felejtsetek csatlakozni a csoportunkhoz!Na akkor jó olvasást és sok komit!! :D xx

1994.Február 1.

Anyáék-Júj de jó,végre anyának szólíthatom Maryt!!-Szóval,anyáék nagyon jóba voltak eddig és még mindig jóba vannak a szomszédokkal.Szinte mindent együtt csinálnak:nyaralnak,főznek,szórakoznak,stb.-A nőt Anne-nek,a férfit Des-nek hívják.-Anya és Anne a legjobb barátnők,mindent elmondanak egymásnak,így érthető,hogy Des és Anne szülei után anya tudta meg,hogy Anne gyereket vár.Ott is volt a kislány,Gemma születésénél.Majd kölcsönösen Anne is a kórházban volt mikor Violet világra jött.
Anne ismét gyereket várt,de anya nem tudott bemenni hozzá,mert aznap,vagyis ma,érkeztem meg én is,ezért rám kellett,hogy vigyázzon és persze Vivire.(Violet)
12:00-kor csörög anya telefonja,egy MMS jött Anne-től.Egy kép állt az üzenetben az újszülött kisfiúról akit Haroldnak hívnak.Gyönyörű gyermek.

~

2001.Február 1.

Teltek az évek,nőttünk,járni,beszélni tanultunk.Mivel anya nem tudta,hogy mikor születtem,ezért a szülinapomat arra a napra tette mikor megtaláltak engem a házuk előtt,így mondhatjuk,hogy Harry és én egy napon születtünk.

Ma a 7.szülinapunkat együtt tartottuk kint a kertben.Sok barátot meghívtunk és sötétedésig tartott a bulink,majd este minden gyerek hazament.Harryvel nagyon jól szórakoztunk,még nem akartunk lefeküdni,szóval a füvön feküdve néztük a csillagokat.Egyszer csak egy nagy,fényes dolgot láttunk az égen ami közeledett felénk,majd a kertünkben landolt.Oda futottunk ahhoz a valamihez,hogy megnézzük mi az.Egy csillag volt.Igen, az égről leesett egy pici hullócsillag hozzánk.Szép,5 ágú volt.

Lassan megérintettem a kezemmel és az egész karom arany színű lett.Harry megfogta a kezemet és az övé is arannyá változott.Együtt kívántunk valamit.Ilyenkor már 7 éves gyerek babát,kis autót vagy valami játékot kívánna,de mi nem ezt kértük.Ugyan arra gondoltunk mindketten:az örök barátságra.7 éves fejjel milyen éretten gondolkodunk,ugye?/xd/De ezután minden megváltozott.Nekem az előző életemben ugye volt az a képességem,hogy bárhová eltudtam utazni jármű nélkül a múltba,egyszóval időutazó voltam.Na de ez a varázslat eltűnt,mióta az új családomnál élek azóta nincs semmi képességem,de ma...Ma új erőre találtam rá és Harry is,de ezt mi nem tudtuk.Mikor megfogtuk egymás kezét és kívántunk,szemeink előtt megjelent egy angyal.Vagyis nem tudom mi az,de csodaszép lány volt aki a csillagból bújt elő.Szóval megjelent a tündér és megérintette Harry fejét és azt mondta: "Ezt a kis csekélységet adom neked,mivel nem vagy nyitott a szüleiddel szemben és ez nem jó!Hogy megismerjenek téged ahhoz meg kell mutatnod ki vagy!Az érzéseknek nem parancsolhatsz!"-majd megsimogatta az arcát.Felém fordult,elő vett egy fénylő virágot,összemorzsolta tenyerében,majd rám szórta miközben ezt mondta: "Tudom ki voltál,ki vagy és ki leszel,ezért neked nagy szükséged lesz erre.Használd okosan,meglásd hogyan kell!"
Miről zagyvált a nő?Sem Harry,sem én nem tudtuk mit beszélt.Anyáék nem lepődtek meg a történtek miatt,láttak,éltek már át ilyesmit.Hazzával sokat gondolkodtunk,hogy mit jelenthettek az angyal szavai,míg nem egyik nap történt valami.Tudtuk,ez az amit a lány adott.

Chapter 3. ~ The Wilson Family

Na és itt az új rész!Aki nagyon várta most megtudhatja,hogy melyik az a család amelyikhez London kerül:)Kicsit érdekes lett a mostani fejezet.Annyit szeretnék még mondani,hogy ezt az egész történetet úgy írja le mintha 18 éves lenne,eközben ő egy újszülött csecsemő.Remélem értitek,hogy mire akarok kilyukadni. ;) Szóval a következő rész minimum 3komi után jön!Jó olvasást! xxx

1994. Február 01.

Egy fagyos reggel a Wilson család együtt reggelizett a kályha melletti étkező asztalnál.A 2  éves kis Violet közben babázott,míg a szülei ,Mary és Josh, kávét szürcsölgetett és újságot olvasott.
Josh egy 28 éves fiatalember akinek jól fizető állása van,ugyan is ő építész.Mary jelenleg szabadságon van,hogy vigyázzon a kislányára.Egyébként ő egy híres divattervező és régebben modellkedett.Sok hírességgel dolgozott már együtt,például Palvin Barbival vagy Cara Delevingne-vel.
Az apa éppen munkába indult.Megitta a kávéját,elköszönt a családjától és a bejárat felé vette az irányt.Kinyitotta az ajtót,kilépett és egy észrevehetetlen valamibe belerúgott.Majd az a valami egyből felordított és sírni kezdett.
-Mary!!Mary,gyere gyorsan!!-kiáltott Josh és felvette a földről a dolgot.
A feleség mindent eldobva rohant a férjéhez.
-Mi tört...-levegőt nem kapott.-Hiszen ez egy...ez egy kisbaba.Mit keres itt?
-Nem tudom.Nem vettem észre és véletlenül belerúgtam szegénybe.
-Jaj kis drága!Beviszem,nehogy megfázzon és megnézem nincs-e semmi baja.
-De Mary,ez jó ötlet?
-Mi mást tehetnék?-szétnézett Mary az utcán.-Látsz valakit akié lehet a gyerek?
-Nem..de most nekem mennem kell,majd délután megbeszéljük a dolgot,hogy megtartsuk-e...
Képzeljétek!Az a kisgyerek én vagyok!Sikerült az utazás!Már csak az a kérdés,hogy megtartanak-e.Erre nem is gondoltam,hogy árvaházba is adhatnak,hogy nem kellek nekik.

~

-Drágáim!Itthon vagyok!-megérkezett Josh,levette kabátját és bement a családjához.

-Szia szívem!-köszöntötte felesége,közben leültek a kanapéra.-Figyelj csak!Gondolkodtam és szerintem tartsuk meg a gyereket!Tudom,hogy Violet még csak 2 éves,de már olyan aranyosan viselkedett vele,édesek voltak,és én is jól kijövök vele.Mit árthat nekünk még egy gyerek?

-Mary!Nagyon szeretnéd?Hisz még alig ismerjük,tudjuk a nemét?

-Igen,kislány és már tudom mi lenne a neve ha megtartjuk!London,vagyis ez állt a felsőjén és úgy megtetszett nekem,és még egy helyes kis maci is volt mellette. /Igen,az én öreg barátom:Maci ;)/

-Na jó,rendben van.Ha ennyire szeretnéd megtarthatjuk,de csak egy feltétellel!Ha te pelenkázod!

-Juj Josh,köszönöm!-a nyakába ugrott Mary a férjének.

Most megkönnyebbültem.Szóval már tagja vagyok én is ennek a családnak.Én is Wilson vagyok.Hm...London Wilson...milyen jól hangzik! :D

Ez nem az én családom!Csak kiraktam,mert cukik.Nem így nézek ki! :) ~London

Ja és a házunk!! Már láttátok! ;)

Chapter 2. ~ A döntés

Nagyon szépen köszönöm,hogy ilyen sok embernek tetszik a blogom!!Nagyon jó érzés!Itt a második fejezet ami elég mesésre sikerült,de mondjuk az egész történet ilyen valótlan meseszerű mese.xdA következő rész minimum 3 komi után jön!!Ugye azt nem felejtettétek el,hogy minden hétvégén jön! :) Remélem ez is tetszeni fog nektek,jó olvasást!! xxx




A 18. szülinapomon eldöntöttem,hogy új életet kezdek.Új életet egy új helyen,új családnál.(Ez azt jelenti,hogy visszamegyek az időben a születésemig, és egy új családnál fogok 'megszületni'. A kérdés: ha visszatudok menni az időben, akkor miért nem akadályozom meg a balesetet,hogy anyával és apával élhessek tovább?Mert nem lehet megváltoztatni,helyrehozni a HALÁLOS baleseteket.Higgyétek el,ezzel már én is próbálkoztam,de nem ment.)Nem tudom/tudtam elviselni,hogy szülők nélkül nőttem fel.Igen,nagyi itt van velem és vigyáz rám,szeret engem,de ez más.Szeretnék anyával vásárolni járni,shoppingolni,csajos napokat tartani.Apával meccseket néznék,horgászni, focizni mennénk,vagy spontán csinálnánk valamit.Ó,és testvéreket is szeretnék.Olyan jó lehet játszani,szórakozni velük,és persze vitatkozni is.Mamának is elmondtam az ötletemet,és beleegyezett.Megértett engem,hisz vele is történt hasonló dolog.
Már szinte egész Angliát bejártam és egy csomó szép,kedves,takaros helyen voltam.Minden utcán végig sétáltam és nagyon megtetszett az egyik ház.

Ebben az időutazásos cuccban az is jó,hogy nem csak testileg tudok utazni,hanem lelkileg is.Szóval kigondolok egy helyet és az agyammal 'elmegyek' arra a helyre,úgy,hogy a testem nem mozdul.Így a kiszemelt házhoz elmentem és megnéztem a családot is.Nagyon kedvesnek tűntek első látásra.Van egy kb. 20 éves lányuk és egy 10 éves fiúk.Jól kijöttek egymással.Majd vacsora előtt az anya,az apa és a két testvér leült együtt társasjátékozni.Ilyen családra vágytam!Ide fogok költözni!Vicces,hogy ilyeneket mondok,hogy beköltözök hozzájuk a tudtuk nélkül,de előröl fog kezdődni minden,semmi nem fog változni,kivéve az,hogy bepottyanok az életükbe.Nagyinak is tetszik a hely és a család is.Szerinte itt biztonságban leszek és szeretni fognak.Mamától és papától elköszöntem,ideje indulnom.Szemünkbe könny szökött,nagyon meghatódtunk mindannyian.Kezembe vettem a Macimat és felkészültem az utazásra.Szorosan becsuktam a szemem és átöletem Macit,majd a kitervelt helyre gondoltam.Néhány másodperc múlva eltűntem nagyi szeme elől.Örökre a szívemben maradnak.

Chapter 1. ~ Az IGAZ történet

Az első fejezetem.Rövid de remélem tetszeni fog.Előre szólok,hogy mindegyik fejezet kb. ilyen hosszú lesz,vagy egy kicsit hosszabb,ne talán tán rövidebb.De remélem tetszeni fog/fognak.Jó olvasást! :) xxx

2012.December 23.

London Flower vagyok,18 éves és Angliában élek.Sajnos ma van 13 éve,hogy elvesztettem az anyukámat.Úgy érzem,hogy anya halála miatt én felelek.Nagyon hiányzik.Az évek során apa is elhunyt,súlyosan megfázott,kórházba vitték és egy éjszaka meghalt.Szóval most egyedül élek a nagymamámmal és a régi Macimmal.
A balesetkor az autóból valahogy nagyihoz kerültem,de nem tudtam,hogy hogyan.Mama elmesélt nekem egy IGAZ történetet:
Egy kislány éppen a réten játszott,egyedül.Ült a fűben,olvasgatott,babázott,virágot szedett.Majd az erdő felől zajt hallott,a szíve gyorsabban kezdett verni.Egy farkas ugrott elő a bokorból.A lány felé igyekezett.A kislány nem tudott mit csinálni,futni kezdett.A farkas üldözőbe vette őt.Hirtelen a lány elesett,szorosan becsukta a szemét és átölelte a babáját.
-Kicsim!Mit csinálsz itt?-szólt a kislány anyukája.
A lány kinyitotta a szemét és a házuk előtti út szélén ült.Csodák csodájára megmenekült a farkastól.Meglepődött,mert az előbb még a réten egy farkas elől menekült.
Később könyveket tanulmányozott,utána járt,hogy mi történhetett vele és rájött valamire ami viccesnek tűnhet,de nem az.A lány egy időutazó.Utazni tud az időben,a múltban (a jövőben nem), és helyszínt is tud változtatni.Bárhová eljut ahová szeretne.Az évek során elsajátította képességeit és erről még egy naplót is vezetett.Erről a különleges tulajdonságról nem szólt senkinek,még a szüleinek sem.Ez a lány a nagymamám volt.Igen, az én nagyim.Ezen az én szemem is kikerekedett.Azt mondta mama,hogy ezt a képességet tőle örökölhettem,így menekültem meg a balesetben.A naplót is nekem adta,hogy olvasgassam és én is tanuljak belőle.13 év alatt többször is volt részem ilyen utazásban,amire a nagyi is elkísért.Sikerült elsajátítanom az időutazást....

Prológus

Hello!Köszöntelek a blog oldalamon!Meghoztam a Prológust!Remélem tetszeni fog és fogjátok olvasni a további részeket!Jó olvasást!Puszi xx

 1999. December 23.

Egy havas,esős,latyakos éjszakán kocsikáztunk hazafelé anyával.Karácsonyi dalokat énekeltünk,szórakoztunk.~Úgy döntöttünk,hogy a karácsonyt a nagyiéknál töltjük, mi öten:anya,apa,mama,papa és én.Ja,majdnem kifelejtettem a legédesebb,legcukibb,legmegértőbb barátomat aki szintén velünk fog karácsonyozni,a Macimat.~Szóval mentünk haza anyával és Macival,mikor kiesett Maci a kezemből.Anya hátrafordult,hogy felvegye,mert én be voltam kötve és nem tudtam lehajolni,majd mikor felnézett csak egy dudáló fényt látott.Anya megpróbálta kikerülni az autót,de csúszós volt az út,így belé ütköztünk.Az egész karambol az én hibám volt.5évesen ilyet tettem...Becsuktam a szemem és szorosan átöleltem Macit,mert nagyon féltem.Csak anya sikoltását és az ütközést hallottam.
Nyugodt volt minden.Nem éreztem semmi bajt.Kinyitottam a szemem és a nagymamámnál voltam.Szemben ült velem,mosolyogva,mintha valami jót cselekedtem volna.Meglepődtem,mert a kanapén hirtelen mama kanapéján ültem.Sírni kezdtem,sőt bőgni,mert nem tudtam,hogy hogyan kerültem ide.Ezt az egészet biztos,hogy nem álmodtam!Anya nincs sehol.Nagyi átkarolt és elmesélt nekem egy érdekes,IGAZ történetet.